A Nyírség Szakközépiskola tanáraival és diákjaival úgy döntöttünk, hogy egy szép kora őszi napon ellátogatunk a Sóstói Múzeumfaluba, a sportnap keretében. Reggel 7 órakor már a sóstói erdőnél gyülekeztünk, hogy egy kiadós sétát tegyünk a múzeumlátogatás előtt. A szép napsütéses reggel igazán alkalmasnak bizonyult arra, hogy az újdonsült osztály megismerkedhessen egymással és osztályfőnökével. Amellet hogy már ekkor is kialakulóban voltak szoros baráti kapcsolatok.

Mikor megérkeztünk a Múzeumfalu bejárata elé, már kíváncsian vártuk, hogy milyen élményben lesz részünk. A bejáratnál köszöntött minket a tárlatvezető, aki felvázolta, hogy miről fog beszélni miközben körbejárjuk a múzeumot. Nagyon sok érdekes információt mondott el a Múzeumfalu és megyénk történetéről, és az ottani látványosságokról. Ezután pedig körbevezetett minket miközben részletesebben megtekintettük a Múzeumfalu érdekes látnivalóit.

Hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. A régi faluképet idézik fel a „múzeumi falu” központjában látható közösségi épületek is: az iskola, a református templom, a harangtorony, a paplak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt és kocsma. Olyan kuriózumok is helyet kaptak a múzeum területén, mint a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzlet, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére a 18. században betelepült szlovák népesség jellegzetes bokortanyai életmódját reprezentáló „tirpák tanya”. Legutoljára a nyírségi kisnemesi porta, egy szárazmalom és egy fejfás temető telepítése fejeződött be, s ezekkel vált teljessé a falukép. Az épületek mellett a tájjellegű gyümölcsfák, konyhakertek és kultúrnövények, a házak előtt pompázó virágoskertek egy 19. század végi falu hamisítatlan hangulatát varázsolják a látogatók elé.

Úgy gondolom, hogy ez a sportnap egy nagyon jó lehetőséget adott a diákok számára, hogy beilleszkedhessenek az új közösségbe és új barátságok alakuljanak ki. Személy szerint azt tudom mondani, hogy a Múzeumfalu látogatás nemcsak szórakoztató élmény volt, de ugyanakkor sok érdekes dolgot megtudhattunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetéről.